Élvezhető és szerethető

Milyen polgári (emberi) értékeknek intenénk búcsút, ha az életünk forogna kockán? Többnek, mint gondolnánk – üzeni Ibsen 1882-ben született drámája, amit most a Fészek Színház tűzött tavaszi repertoárjára. A tizenegy éve működő társulat immár egy józsefvárosi kőszínházban, barátságos és családias atmoszférával várja az érdeklődőket. A nem csak professzionális színjátszókat befogadó teátrum vezetője, Cziczó Attila elképzelése szerint: „nálunk a színház nem hivatás, hanem egyfajta örömszerzés magunknak és másoknak is, és mindezt színvonalasan próbáljuk megvalósítani". Ennek megfelelően a színészek játéka nem profi, de élvezhető és szerethető.

A darabválasztás klasszikus volta, és az ehhez igazodó formakövető színház mellett a dráma társadalmi üzenete teszi ígéretessé Barabás Tamás rendezését. Az egyfelvonásos színdarab egy norvégiai fürdővárosba kalauzol el bennünket, ahol Dr. Sctockmann Tamás fürdőorvos példáján keresztül nézhetjük végig, hogy miképp válik forradalmárrá és egyben a városka elsőszámú ellenségévé egy polgár, aki megszállottan keresi, majd felvállalja a környezetében elhallgatott igazságot.

Dr. Sctockmannt felesége, lánya és a városi értelmiség veszi körbe a 19. század végi polgári miliőben. A család élete konfliktusmentesnek mondható, bár az őket övező karakterek már a darab elején megágyaznak a tragédiának. A polgármester, aki a várost felvirágoztató fürdőt létrehozta, hűvösen arrogáns orvos testvérével. Ő az, aki minden erejét bevetve próbálja eltussolni az ügyet, aki a tekintélye és hatalma megőrzése miatt hadjáratot indít testvére ellen.A közönségből ellenérzést válthat ki Hovstadt is, a városi lap szerkesztője, hiszen simulékony és számító ember. A sajtómunkáskarakterén keresztül köpönyegforgatását és elvtelenségét látjuk; szavai, tettei és mimika is ezt igazolják. Továbbá színre lép a polgármester mögött felsorakozó helyi kispolgárság egyik képviselője is, aki komikus figurájávalnémileg lassítja (és ezzel fokozza) a dráma kiteljesedését. Sctockmann doktor körül gyarapodik az ellentábor: a szereplők játéka egyre kevésbé árnyalt, már egyértelműen átszellemül a „harsány”, a „hatalmaskodó” és „gyűlölködő” szerepekbe.

Ezzel együtt, az előadás döcögősen indul, de később élvezhetővé válik, amikor érezni kezdjük a feszültséget a társadalmi archetípusokat formázó egyének között. Megszületik egy forradalmár, Dr. Sctockmann személyében, aki emberként és orvosként is kötelességének érzi, hogy nyilvánosságra hozzon egy tanulmányt a városi fürdő egészségkárosító vizéről. Lényegében mindenki a város, a „köz” érdekét akarja. Amíg az ellentábor nem akar tudomást venni a városi fürdő egészségkárosító voltáról, mivel a városi bevételeket féltik, addig Sctockmann doktor mind harciasabbá válik. Így elsőszámú bűnbakká, egyenesen a nép ellenségévé válik a városi korrupciót felfedni akaró doktor. Mindezt a közönség asszisztálásával, akire a néma és tehetetlen tömeg szerepét osztotta a rendező. Egyszer csak a városi polgárok által szervezett fórumon találjuk magunkat. A közösségi párbeszéd egyetlen célja a fürdőorvost lejáratni, elnémítani és nem utolsó sorban bevonni a közönségét a korrupt polgármester támogatói közé. Szavazásra, össznépi pálcatörésre invitálják a közönséget a színészek, akik cetliket osztanak a színházi nézők között. Bár a lehetőség adott volt, hogy a nézők közül valaki kiálljon a doktor mellett, egyetlen kézfeltartás sem menti fel a fürdőorvost. Így a színészek elégedetten konstatálják, hogy egyedül maradt Sctockmann doktor, hiszen a nézők közül mindenki hallgat. Most már világos, hogy a nézők közül mindenki érti a passzivitás súlyát - az igazságot képviselő doktort végérvényesen a nép ellenségévé lehet kiáltani. Ezzel célba ért a rendező szándéka: megmutatni, hogy amíg mi magunk a kényelmünket se szívesen adjuk fel az igazság mellett kiállva, addig mit várhatunk azoktól a karakterektől, akiknek a biztos megélhetésüket jelenti a korrupció fenntartása.

Nem kevesebbre vállalkozott a Fészek társulata, minthogy az egyének normakövetéséből, kisszerű önérdekeiből és passzivitásából fakadó morális krízist tárja elénk Ibsen tragédiájával illusztrálva a tételt. Ehhez korhű díszletet, jelmezt és a feszültség megteremtését segítő és megtartó zenét, játékot és rendezést kapunk egy lelkes társulattól. Azok, akik csak profi színházi emberektől várnának színvonalas előadást, a kellemes csalódás élményével távozhatnak a Fészek Színházból.

Henrik Ibsen: A nép ellensége
Fészek Színház

Rendezte: Barabás Tamás

Szereplők:
Koncsol Ján
Ács Kata
Molnár Hajnalka
Barabás Tamás
Cziczó Attila
Szendrei Szabolcs
Lévai József
Toldi András

Jelmez: Jendrics Anikó
Díszlet: Jendrics Anikó
Zene: Koncsol Ján
Producer: Orosz Tibor
Smink: Bencsik Erzsébet

Bemutató: 2012. március 24.

A képek forrása a Fészek Színház honlapja.