Boncasztalon a végtelen

Felméri Cecília: Végtelen percek című film kritikája

Mit keres Szigilipulosz Archimédész szociológusként a rádióban? Erre a kérdésre konkrét választ ne várjunk a filmtől, de az abszurd kapuja máris megnyílt előttünk. Felméri Cecília (a Kakukk és Mátyás, Mátyás rendezője) a hétköznapokat próbálja meg végtelenítve megragadni. A tizenkilenc perces rövidfilm Szántai János, A zélet című novellája alapján készült. A történet nyolc jelenetre van felosztva, és egy magyar kórház átlagos napjáról számol be. A szereplők egymást követő szemszögéből, s egymáshoz fűződő viszonyából rajzolható ki a pontos történet. A szubjektív nézőpont és a totál plán váltásainak köszönhetően egyszerre tud érvényesülni a kint és a bent állapota. Tiszteletben tartva  Archimédész kérését („Ne zavard köreimet!“), a kerek történetet nem egészben, hanem jelenetről jelenetre mutatom be,  azt vizsgálva, hogy sikerül-e vajon a végtelent filmnyelvre fordítania az erdélyi rendezőnőnek.

Első jelenet:

Ha a jelenet alatt futó klasszikus zene nem tenné emelkedetté a hangulatot, akkor nem látnánk mást, mint egy szőke hullát, akinek tetoválását Dr. Herbák Kálmán (Bíró József), mentőorvos  – műgyűjtés céljából – pauszra másolja. Majd megszólal a telefon: „Szevasz Apukám!“

Második jelenet:

Özv. Hollár Ágostont tolják ki a műtőból. Dr. Sztranyiczky Pál (Honti György), sebész, Líviát hívja, eredménytelenül. A koffeines rágyújtás szertartását az égből hulló morzsák zavarják meg.

Harmadik jelenet:

A nővér, Kiss Alexandra (Losonczi Kata) “rendet rak“ az elhunyt, Hollár Ágoston szekrényében. A személyes tárgyak gazdátlanná váltak, így a fiókban rejtőző lúdláb szelet is. A halál hangulata a múlté, már a madarak is csicseregnek, így a lúdláb is kísérthet, sikerrel. 

Negyedik jelenet:

Mariska (Varga Csilla), Dr. Kovács Géza páciense, felkel a kórházi ágyból és az ablakhoz megy, hogy a párkányon gubbasztó galambot egy kis kenyérrel boldoggá tegye. A morzsa hull és hull, rendíthetetlenül a céljához közeledve.

Ötödik jelenet:

A madárcsicsergést finom átmenettel felváltja a vízágy és a testi kielégülés akusztikájának polifóniája. A képen egy szivarozó úr örömmel átitatott szeme, felette az írás, Dr. Kovács Géza (Tamási Zoltán), kórházigazgató, pályája csúcsán. Fölötte egy nő, azaz Sztranyiczkyné Krausz Lívia (Lass Bea), kórházi pszichológus, köldökén egy kígyó tetoválással. Az együttlétet a Kossuth-nóta egyik ide “nem illő“ sora zárja le, majd a pár neszeit egy pillanat alatt felváltja a doktor halálhörgése.

Hatodik jelenet:

A hajtógáznak köszönhetően a rovarirtó finoman oszlik el a levegőben. Kovács Margitka (Szalontay Tünde), az elvált diszpécser éppen a sorsot faggatja a jövőt illetően. A tarot válaszol: a “halál“ kártyájára egy mérget nyelő darázs vetődik. Margitka megijed, a telefon megcsörren: „Az igazgató úr rosszul lett, úgy tíz perce“ – mondja egy női hang.

Hetedik jelenet:

Titok.

Nyolcadik jelenet:

A kamera tekintete lassanvégigjár a csöveken, csavarokon,majd megáll a mikrokozmosz szent helyén, a boncasztalon. A középre komponált emelvény az égbe kiált, amelyet a test vízszintes nyugalma tompít. A Mester fölé hajol, a test köldökét kutatja, majd megszólal a telefon: „Szevasz Apukám!“

A mikrorealista ábrázolásból születő groteszk és archaikus stílus különös szintézise teremt távolságot, s így a vásznon megjelenő hétköznap parabolaként kezd működni. Ezt a parabolaszerűséget segíti elő a színhasználat, amely hűvös, meditatív hangulatú, és az ezzel járó világítás, amely témától függően a misztikus derengéstől, egészen a vakító fehérség értékéig terjed. A kameramozgás is változatos: a jelenet témájától függ, hogy éppen a fixkamerát, a lassú kocsizást vagy a drámaian rázkódó kézikamera használatát részesítik előnyben. A vágás a “végtelen“ nyelv másik kritikus pontja, amelyre a készítők megoldása az, hogy nem elmaszatolják a jelenetek határait, hanem inkább kiemelik, humorral. A megvalósítás technikai oldaláról visszatérve a történethez, talán a végtelenség e különös kidolgozásánál dicséretesebb az, hogy úgy beszél a film a felelősségről, hogy a hétköznapokban maradva, elkerüli a túlzó patetikusságot. Éppen ezért ellenkezés nélkül fogadjuk el, hogy bizony minden szavunk és tettünk „egy emelettel lejjebb és feljebb“ is kifejti hatását mások életében.

Kritika után és helyett, végtelenítve ajánlom: http://www.daazo.com/film/65028f3a-4f2e-11e1-a45c-0050fc84de33.

Végtelen percek
színes, magyar rövidfilm, 18 perc, 2011

rendező: Felméri Cecília
forgatókönyvíró: Felméri Cecília, Szántai János
operatőr: Réder György
producer: Muhi András
vágó: Politzer Péter


szereplők:
Bíró József
Honti György
Losonczi Kata

Varga Csilla
Tamási Zoltán
Lass Bea
Szalontay Tünde

Facebook-hozzászólások