Einstand!

Június 9-én néhány órára ismét utat tört magának a dal a városban, a Palotanegyedben hatodik alkalommal megtartott Kórusok Éjszakáján. A rendezvény téli párjához képest idén is több és nagyobb létszámú kórus adott elő, a hazaiak mellett kínai, maláj, szlovák és angolszász amatőr kórusok. Az elhangzó műsorszámok széles műfaji skálán mozogtak: volt klasszikus-, régi- és kortárs zene, jazz, folk, pop; a felnőttek mellett gyermek- és diákkórusok is bemutatkozhattak. A húsz perces idősávokban összesen hetvenhat koncertet hallgathattak meg a jelenlévők.

A program az Éneklő utcával indult, amely a Palotanegyed körbesétálása mellett a kórusok megismerésére is lehetőséget nyújtott: az előadók külön szigeteket alkotva egymást követően mutatkoztak be egy-egy rövidebb produkcióval, így a közönség könnyen fel tudta mérni a zenei kínálatot. Bár a hangosítás elhagyása az énekhang térben változó fizikai természetére utalva az esemény koncepciójához tartozott, a tömeg végén állva zavaró volt, hogy az utcazajtól gyakran alig lehetett hallani az előadókat. Ettől függetlenül a Csíkszerda kórus önkéntesei remek szervezőmunkát végeztek: az igényesen megszerkesztett, térképes programfüzet minden fontos információt tartalmazott a tájékozódáshoz, amelyet a koncerthelyszíneken segédkező koordinátorok is könnyítettek.

A Kórusok Éjszakájának egyik legfontosabb célkitűzése, hogy felülírja az éneklést övező mítoszt. Rámutat, hogy az éneklés a mindennapok része, amelyben a tökéletes produkció létrehozása helyett az éneklés felszabadító ereje a fontos. Ennek megfelelően a pazar hangzásvilágot nyújtó kórusok mellett akadtak zenetechnikailag kevésbé felkészült kórusok is, mint például a folkot éneklő, Dublinban alapított kórus, a Lalala Choir. Sam Kavanagh, a kórus alapítója, nagy hangsúlyt fektet a zene társadalmivá tételére, célja, hogy minél több ember megtapasztalja az énekléssel járó fesztelen örömöt. A Lalala Choir ezért nyitott kórus, minden jelentkezőt szívesen látnak – hangi adottságaitól függetlenül. Kavanagh szellemiségén határozottan érzékelhető Tóth Árpád hatása, aki arra törekszik, hogy minél szélesebb körben oszlassa el a hangi adottságok determináló voltával kapcsolatos, éneklés körül terjengő, tévhiteket.  A Csíkszerda alapítójaként Tóth Árpád Magyarország legnagyobb közösségi kórusát működteti, ahol Kavanagh is énekelt: innen sajátította el a kórusimprovizáció technikáját, amit a Lalala Choir vezetése során is alkalmaz. Az előadásuk közepén Kavanagh a közönséget is bevonta az összeszokott kórus produkciójába. A hallgatóság igen közreműködő volt, azonnal megértette és végrehajtotta Kavanagh vezényelt tempó- és dinamikai utasításait, így könnyen haladt a szólamok egymásra rétegzése.

A közösségi élmény mellett a régi korok zenéjének aktualizálása is előtérbe került a rendezvény során. Lovas Gabriella, a Jazz and More karnagya fontos feladatnak tartja a klasszikus művek széles körű megismertetését, éppen ezért a műsoruk összeválogatásakor minél több zenei irányzat bemutatására törekedett. Műsorukban zulu népdal mellett Bach átdolgozott Bourrée-ja, magyar kuplék, Orbán György Daemon irrepit callidus (Setteng az ördög) című vegyeskari műve és a Good News című spirituálé is helyet kapott. A kórus az ének mellett a színpadi mozgásra is nagy figyelmet fordít, ez alkalommal is tánccal és színészi játékkal tette még maradandóbbá a nézők élményét.

A fesztiválon az amerikai show choir-ok mintájára létrejött Budapest Show Kórus volt a könnyűzene legnépszerűbb képviselője. Többek között az A-HA-tól a Take on me-t és Luis Fonsi és Daddy Yankee közös dalának, a Despacito-nak az átdolgozását is előadták. Az utóbbi merész választás volt, hiszen a tavalyi év egyik leghallgatottabb slágeréről van szó, amelyet már-már unalomig játszottak a rádiók. Bár én egykedvűen fogadtam a latin-amerikai dalt, a hallgatóság nagy része lelkesen tapsolt.

A Kórusok Éjszakája közös énekléssel zárult: a kórusok és a hallgatóság együtt énekelték el Tóth Árpád Lélektől lélekig című versének tömörített változatát, amelyet a költő névrokona, a Csíkszerda karnagya zenésített meg. A záró dal közös éneklése a szomorkás szövegre cáfolt: a zene öröme közösséget formált az éneklő emberekből.

video