Lakni és lakozni

„Otthon az ember magánál van. A világ kívül van, én belül vagyok.” (7.)

Hannes Böhringer, a kortárs német filozófia jelentős alakjának építészet- és művészetfilozófiai írásai Daidalosz vagy Diogenész címmel, 2009 óta magyar nyelven is olvashatók Tillmann J. A. fordításában. Böhringer építészetfilozófiája követi a 20. század legmeghatározóbb vonalait az építészetfelfogásban, így például Heideggerhez hasonlóan az épület, lakás, hajlék jelentőségét sajátos módon fogja fel, egy önmagunkhoz vezető térként, ezáltal újraértelmezve az építészet lényegét, túlmutatva a funkcionalista felfogáson. A kötet érdekessége azonban leginkább nyelvezetében áll: Böhringer köznyelvi stílusban, az akadémikus filozófia nyelvezetét mintegy mellőzve írta meg a művét, ezáltal különösen olvasmányos lett, befogadása tehát nem csak a filozófiában járatos olvasó számára válhat élvezetessé.

A Tillmann által válogatott írásokon keresztül valóban könnyen áttekinthetővé válik Böhringer építészetfelfogása, a szövegek mintegy logikai sorrendben követik egymást. Azonfelül hogy a szerző a különböző építészeti elemek (pl. a tető) definiálásába bocsátkozik, érdekes megjegyezni, hogy a bútorokat is hasonlóan elemzi: „fekszünk és várunk az álomra, álmodunk, felébredünk és a szürkületben átmeneteket keresünk az egyedül- és együttléten túli világból a hétköznapi megkülönböztetések világába. Az ágy az alap: nyugalom és álom. Ezen nyugszik a hétköznap.” (8.) Böhringer tehát a látszólag hétköznapit, triviálist vizsgálja, valójában pedig számára ezek a tárgyak, jelentéktelennek tűnő dolgok – mint például egy utcai pad vagy egy szék – messze túlmutatnak a számunkra megszokott jelentésükön: mindezen dolgokban találhatjuk meg a művészetet, Istent és a világot, mindezekből konstruáljuk személyes világunkat.

A kötet címadó szövegében megfogalmazódik a kérdés, hogy tulajdonképpen „egy filozófus találta-e fel az építőművészetet?” (18.) Daidalosz és Diogenész kapcsán a kérdés akár úgy is hangozhatna, hogy mi az első: gondolkodni vagy építeni? Böhringer tehát azt teszi problematikussá, hogy ha a filozófia a világ tulajdonképpeni szemlélése, akkor nem pont az építészet fosztja-e meg az embert attól, hogy lássa is a világot, vagyis hogy ténylegesen benne éljen? Ugyanis Diogenésznek elég volt egy hordó is mint hajlék, az ő világa nem korlátozódott négy falra és egy tetőre. Böhringer tehát a filozófiai magatartás fenséges pátoszát helyezi szembe a közönséges világ hétköznapiasságával – ilyen szempontból pedig az előbbit nehezen egyeztethetjük össze az építés fent vázolt funkciójával, amely éppen a hétköznapi kellem megteremtésében áll. Ezzel kapcsolatban természetesen Heideggerre is utal a szerző a kötet Használni / Lakozni / Elvenni című írásában, amelyben a német filozófus hírhedt, nem egyértelműen értelmezhető, 1951-es Bauen Wohnen Denken című előadására céloz. „Mi a fontosabb, mi jön először: a dolog megfogása vagy a fogalma? Teória vagy praxis? Építeni vagy gondolkodni? Szükség vagy élvezet? Eldönthetetlen” (54).

A kötet zárófejezetében a szerző végül megfogalmazza, hogyan is jutott el az építészetről való gondolkodásig. „Eredetileg – Heidi Paris javaslatára – az volt a tervem, hogy egyes művekről szóló rövidebb írásaimat állítom össze. Újraolvasásuk során feltűnt, hogy valamennyit egy megfigyelőállásból írtam le, egy olyan helyről, amelyre nyilvánvalóan leereszkedtem” (94). Tehát Böhringer megfigyelései, fejtegetései valóban nem másra irányulnak, mint a hétköznapira, a triviálisra, a megszokottra és az otthonra, vagyis mindarra, ami választ adhat kérdésünkre, hogy tulajdonképpen mi is az, ami szükséges magához a lakozáshoz.

Összességében úgy gondolom, hogy a válogatás kiváló összegzése Böhringer építészetfilozófiájának. Az egyes szemelvények önmagukban is továbbgondolhatók, a mű egésze által ugyanakkor bepillantást nyerhetünk Böhringer sajátos gondolkodásmódjába is.

Hannes Böhringer: Daidalosz vagy Diogenész. Építészet- és művészetfilozófiai írások. Budapest, TERC. 2009. 
A kötetből ízelítő olvasható a kiadó honlapján: http://www.terc.hu/konyvkiado/konyvesbolt/reszletek/914