Mozgásba hozott filozófia

Lebegő labdacsok, meghámozott papírcsendélet, forgó fényszobrok és állandóan változó, a sufniban talált alkatrészekből, hurkapálcákból összeeszkábált gépezetek fogadnak minket a térbe belépve. óhatatlanul rabul ejt a látvány és hajlamosak vagyunk Csörgő Attila munkáit csak az alapján az első hatás alapján megítélni.

Hiba lenne azonban ezen a szinten megrekedni, hisz minden alkotásnak mély filozófiai háttere van, és az egész kiállítás, mely Csörgő Attila eddigi, folyamatosan fejlődő munkásságát foglalja össze, követendő emberi tulajdonságokról és az élet törvényszerűségeiről mesél nekünk. Bár nehéz elhinni, egy komplex életvezetési tanácsadóval állunk itt szemben.

Csörgő Attila munkáiban a geometriai és fizikai törvényszerűségeket veszi alapul. Geometriai ihletésű munkáiban a platóni tökéletes testek elevenednek meg, melyeket bonyolultnak tűnő zsinór és súlyrendszerek mozgatnak. A látszólagos bonyolultság azonban szándékos, akárcsak a „sufnituning”-szerű külső. Mindez tudatos támadás a korunkra jellemző hiper-szuper design ellen. Tudatosan alkalmazza ezeket az eszközöket azért, hogy az emberi alkotórészt, az intellektuális alkotóerőt hangsúlyozza. Ezekben a munkáiban a pálcikákból álló geometriai formák alakváltozáson mennek át − például két tetraéder egy oktaéderré áll össze. Ez az „alakváltoztatás” gyakran több időt vesz igénybe, mint magának a kész formának a mozdulatlansága, és ez sok türelmet igényel a nézőktől.

Kifejezetten érdekes gondolati háttérrel rendelkeznek hámozott munkái, melynek ihlető forrása a narancs héjának egyben való lehántása volt, ami egy kétkarú spirális alakzatot hoz létre. A hámozás házi törvényszerűségének két fontos eleme van. A felületet egy folyamatos szalaggá kell, hogy felossza a hámozó, valamint a szalag egyetlen részlete sem fedheti a szalag másik részét, hisz akkor elveszne a dolog lényege: a térbeli testnek síkká való szétbontása. Ez a szemkápráztató felbontás azonban nem csak a kézügyességről szól. Azt üzeni számunkra, hogy míg egy térbeli testet egy adott pillanatból csak egy nézőpontból vehetünk szemügyre − tehát így csak hiányos képet kaphatunk róla −, addig a meghámozott felület kiterítésével egyetlen pillanat alatt az egész „tárgyat” megnézhetjük. és ez a hámozás természetesen nem csak egyszerű testekre alkalmazható, lehetőségeink határtalanok, akár egy egész várost is meghámozhatunk, ahogy ezt a művész be is bizonyítja. A hámozás előfeltétele természetesen egy nagyon kemény intellektuális munka, hisz a vágásokat először fejben végezte el a művész.

A következő természeti jelenség, melyet Csörgő Attila felhasznál munkáinak egy másik csoportjánál, a fény. Lenyűgöző látványt nyújt a három síkidomot (háromszög, négyzet, rombusz) térhatásúvá varázsoló munkája, amelyben két nagyon egyszerű összetevővel, az aláhulló homokkal és a rávetített fény segítségével lebegő, hologramszerű testeket hoz létre. Két egyszerű alkotóelem, a fény és a homok, a művészi beavatkozás révén, egy modern, 20. századi technika hatását adják. Ilyen egyszerű ez: az emberi alkotóerő és lelemény felveszi a versenyt a technikával.

A következő fontos mérföldkő Csörgő Attila művészetében a fotó felfedezésével érkezett el. Munkáinak érdekességét az adja, hogy képeinek elkészítéséhez saját kezűleg készít fényképezőgépeket, természetesen eddigi tevékenységéhez hűen minden barkácsboltban beszerezhető alkatrészekből: csődarabokból, biciklire szerelhető kilométer-számlálóból, ragasztószalagból. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű: a hámozásnál szerzett tapasztalatait felhasználja ahhoz, hogy e kétdimenziós műfajt térbelivé tegye. A Narancstér projektjeiben a meghámozott fényérzékeny szalagot egy gömbre tekeri és így helyezi be a térben mozgó fényképezőgépébe. E leírva talán bonyolultnak tűnő technika segítségével kifordítja a körülöttünk lévő teret és „3 dimenziós képeslapokat” hoz létre.

Persze ez csak ízelítő, a betűk mit sem adnak vissza abból a sok szemfényvesztő látványból, ami a szemünk elé tárul. A kiállításról kilépve azzal a pozitív értelemben kétkedő érzéssel távozunk, hogy amit látunk a környező világból, folyamatosan megkérdőjelezhető, kutatható. Ehhez a kutatáshoz azonban nem kell más, csak azok az emberi értékek, amiket a látott munkák is sugallnak: kreativitás, kitartás, találékonyság és sok, nagyon sok nyugalom, mely önkéntelenül eluralkodik rajtunk a kiállítást járva és szinte meditatív állapotba ringat el minket. és hogy miért nem egyszerűen tudományos kísérletek ezek? Csörgő Attila munkáit a legegyszerűbb anyagokból hozza létre, bárki otthonában megtalálhatók, de alapos megfigyelés után szembeötlik mindaz a filozófiai üzenet, mellyel az életünket is megváltoztatja: kitartással, kreativitással, a világ folyamatos kutatásával és a jó értelemben vett kétkedéssel bármit elérhetünk, még a lehetetlennek tűnő feladatokat is megoldhatjuk.

értékelés: 10/10

Csörgő Attila – Arkhimédészi pont
Ludwig Múzeum

Kurátor: Simon Katalin
Megtekinthető: 2009. október 30. - 2010. január 24.

További információk: www.ludwigmuseum.hu oldalon, melyen megtalálhatók a művész által tartott tárlatvezetések pontos időpontjai!