Rétegfejtegetés

Addigszinte

Az ismeretlen görög szobrász

a női portré elkészültével

annak sugárzó, már-már isteni szépségét

elviselni nem tudta,

ezért az orrát kalapáccsal beverte, amitől

a fej életszerűvé, még gyönyörűbbé vált,

és a szája sarkán játszadozó, addig szinte észrevétlen,

archaikus mosoly felerősödött

szinte észrevétlen.

komolyháttér/ Épp valami komolyabb, képes tanulmánykötetet böngészgettem céltalanul az ókori szobrokról. Nem akartam semmit felhasználni belőle (se versben, se prózában). Ez a fajta nyomkövetés viszont a szabadság olyan lépcsőfokait tárja eléd, amire önkéntelenül fölkapaszkodsz, s közben észre se veszed, milyen magasságokba (padlás?) vagy mélységekbe (pince?) jutottál. Tetszik, nem tetszik, ott van a fejedben a dolog, hiába tiltakozol. Mint amikor az interneten szörfölgetsz, sosem fölösleges időveszteség, valami érdekeset mindig találsz, ha nem is azt, amit keresel.

háttérvágy/ Arra is jóval később jöttem rá, hogy mindig is szeretettem volna egy ilyen konkrét, antik képzőművészet tematikájú verset írni. Fiatalabb koromban, amikor kedvtelve legelésztem a görög-római mitológia mezején, volt egy kedvenc kortárs költőm, olyannyira az, hogy velem egykorú, akinek a versvilágához közös kedvenceink vonzottak (Borges, Michel Deguy, Michael Krüger), és akinek akkortájt néhány remek, esszészerű hosszúverse jelent meg antik képzőművészeti alkotásokat állítva szövegei középpontjába. (Kurdy Fehér Jánosnak hívják, sajnos, már régóta nem ír verseket.) Eredetileg neki ajánlottam ezt a verset, miután rájöttem, hogy valójában miféle vágyból is fakadhatott. Folyóiratban úgy is jelent meg, de folyton magyarázkodnom kellett, ki is ő, és ez állítólag nagyon zavaróvá, belterjessé tette az ajánlást, így a kötetben levettem.

mosolyháttér/ A konkrét versfonál akkor indult el bennem, amikor a gyulai Humorfesztiválra kellett volna valami vicceset írnom, majd felolvasnom. Nem értettem a felkérést, nem vagyok egy vicces szerző, de arra gondoltam, biztos szerették volna, ha van egy ilyen egy sírva nevető költő is a csapatban. Viccelődős vers tehát alkatilag kizárva, ám az ember mégis megpróbál valahogy ráhangolódni a feladatra. Hamvasnál kerestem menedéket. A gyógyító nevetés, a mosoly felszabadító ereje és a humor mibenlétének boncolgatása, tehát a Karnevál környékén kapirgáltam. Úgy emlékszem, az archaikus mosolyt Hamvas Béla arcán találtam meg.

konkrétháttér/ A bevert orr pedig nem a sírrablók és –gyalázók tevékenysége nyomán jutott eszembe, és nem is csak az alkotói dühöt és örömöt fejezi ki (azt is, természetesen) afelett, hogy nem uralhatjuk elkészült műveinket, hisz azok onnantól önálló életet élnek, hanem. Egy mai, konkrét győri szobor történetéhez kötődik leginkább, amely a Szigeten áll. Egy női alakot formál archaizáló jelleggel, és nem is rosszul. Barátommal, a győri költővel gyakran sétáltunk el előtte, mindig megállapítva, valami nem stimmel rajta. De nem jöttünk rá, mi. Egyszer vandál (vagy a Szépre, mint olyanra túlérzékeny) fiatalok egy átmulatott éjszakai után leverték a szobornő fejét. A szobor így lett tökéletes műalkotássá, ebben a töredékes formában. Ez volt a megfejtetlen probléma a szoborral, a feje. Erre kellett megvilágosodásszerűen rádöbbennünk, amikor megláttuk a barbár tett eredményét, a megcsonkított szobrot.

háttérzene/ A formával sokat szórakoztam. Felolvasva működött a dolog, leírva viszont nem volt könnyű egy lélegzetre elmondani ezt az egyszerű tantörténetet. Hogy a mondatzáró pont ne állítsa meg a mesélés lendületét, de mégis benne legyen egy finom megtorpanás a történet közepén, kihagytam egy sort. Ahogy egy szaxofonszóló közepén a zenész kizenget egy hangot, hogy a téma visszahozására még jobban figyeljünk majd. Ha ezt eltalálja, nyert ügye van. A szóló vége előtt még akár témavariációk ismétlésével is fűszerezheti játékát.

az ismétlés háttere/ A szavak és tagmondatok ismétlése szintén zenei alapokon merült fel bennem. A Szalmakutya-kötet verseinek írása közben folyamatosan kísérleteztem vele, hogyan lehet repetitív módon erősíteni a jelentést és a hangzást, egyszerre. Valahogy összhangba hozni az ismételgetéssel. Egy csomó vers mesterkéltté vált ezáltal, ezeket hagytam, hogy inkább néhány, kiemelt helyen működhessen erőteljesebben ez a módszer. Néhány szövegnek talán jót tett, ez az egyik ilyen vers, ahol reményeim szerint működőképes ez a funkció.