Sarkalatos kérdés

A feladat: kortárs karakterű irodaházat konstruálni egy 19. századi belvárosi palotából. Problematikus, mivel az újat mutatás időszerű parancsára és a régi értékek megóvására egyszerre kellene törekedni. Az Eiffel Palace tervezői megpróbálták. Egyetlen struktúráról van szó, ami mégis többszólamúságról beszél. A Pesti Hírlap hajdani, elhanyagolt palotája hamarosan újra megnyílik. Budapest egyik impulzív irodaházaként illeszkedik majd a Nyugati tér vedutájába, ám a maga Achilles-sarkával együtt.

A Zeneakadémia pompás felújítása után ismét egy Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett épület kelhet új életre. A Pesti Hírlap tulajdonosai, a Légrády fivérek megbízásából 1893-ban emelt neobarokk s neoreneszánsz jegyeket mutató historista palotában a második világháború után a Zrínyi Nyomda működött. Hosszú évtizedeken át elhagyatott állapotban, redukált homlokzattal, kupolájától megfosztva állt a Bajcsy-Zsilinszky út és a Stollár Béla utca közti saroktelken. 2011-ben a Horizon Development ingatlanfejlesztő cég vásárolta meg az épületet, amely többek között az Eiffel Tér Irodaház kapcsán lehet ismert az olvasó számára. Az Eiffel Palace projekt keretében a Gelesz és Lenzsér Kft. tervei alapján helyreállították az eredeti homlokzatokat. A II. világháború alatt megsemmisült kupola helyére azonban kortárs ráépítés került, az alagsorban pedig ötszintes mélygarázst létesítettek. A belső tér kialakítása a modern igényekhez igazodott, megőrizve az udvar és a főlépcsőház még Gustave Eiffel cégétől rendelt öntöttvas elemeit.

A Légrády testvérek célja a 19. század végén az volt, hogy a kor legmodernebb munkahelye jöjjön létre. A palota bámulatos stílusérzékkel megtervezett homlokzata építészeti jelként prezentálta a Pesti Hírlap arculatát. A nagyravágyó terv pontosan ugyanez volt most is. A cég korszerű technológiával és mégis reklámszerű esztétikával próbálta létrehozni a belvárosi bérirodák legjét. A régi dolgok sérthetetlenségére hivatkozott, mikor reprodukálta a homlokzatot. Mégis kortárs ráépítéssel írta gyökeresen át a régi kompozíciót. Saját gondolatait akarta most közvetíteni, nem az egykori legendás újság emlékét megidézni. Hogyan alakult át az architektúra a jelentés átértelmezésével? Az 1893-ban épült palotának még a homlokzati tömegalakításai is a grandiózus, géniuszba fejlődő kupolás sarokkompozíciót voltak hivatottak kiemelni. Ez jelentette ugyanis az épület legfőbb ékességét. A mai alkotók a koronázó párkánnyal s annak díszítőtagjaival bezárólag pont ezt a meghatározó sziluettet csonkították meg.

Legfeljebb a kor megváltozott igényei nyújthatnak logikus magyarázatot a felülírásra: az önmagában még impresszív tetőszerkezet hatalmas nyílásainak komfortja a leendő dolgozók munkájának minőségét növelheti. Több fény és korszerű felsőszint viszont a kupola megtartásával és a régi részekkel harmonikusabb kialakítással is elvárható lett volna. Nyilvánvalóbb ok, hogy a kortárs és historista stiláris kettősséget nemcsak a belső térben, de a homlokzati felületekben is meg akarták mutatni. Ironikus, hogy ezzel épp az épület fényűző megjelenése szenvedett csorbát. Az eredmény eltörpül a régi összkép mögött. A horizontális „vágás” után a szem követné a felfelé törekvő struktúrát. Hasonló érzés, mikor a szintén historista berlini Reichstag elhagyott kupoladíszét keresi a tekintet, habár Norman Forster kortárs kupolája megfelelő érzékenységgel válik el vizuálisan a régi részektől.

Jó hír viszont, hogy az Eiffel Palace projekt a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésére kialakított minőségi rendszerek két leghíresebbikét, a BREEAM (Környezeti Vizsgálati Módszerek Építéskutatási Intézménye) „Very good” és a LEED (Vezető az Energetikai és Környezettudatos Tervezésben)„Golden” fokozatát is megcélozta. A felújított épület mindkét címet elnyerve egészen egyedi komplexum lehet Magyarországon, s kiemelkedő Európában. Már az átalakítás során szelektálták a bontási hulladékot, s a fenntartható üzemeltetés érdekében a leginnovatívabb fejlesztéseket fogják kivitelezni.

Az enteriőrt tekintve az üvegezett belső udvarba progresszíven illeszkedik a restaurált vaskonstrukció együttese. Az eredeti épületből azonban csak a homlokzati falak maradtak meg, ugyanis az egykori sajtópalota nem állt műemléki védelem alatt. Sokaknak futkoshatott a hideg a hátán, mikor a munka bontási szakaszában a hajdani székházból mindössze a csupasz főfalak álltak. Egy nagy múltú épület korabeli külföldi példák hatására megtervezett térkapcsolatai vesztek oda.

A fővárosban egyre gyakoribb faszádizmus példájaként az Eiffel Palace megosztja a véleményeket. Főleg, hogy erre a vizuális konfrontációt előidéző hozzáépítés is rátesz egy lapáttal. A közelmúlt sikerei, mint a New York-palota vagy az északi Klotild palota példaszerű teljes felújítása után érthetetlen, miért nem volt mód a régi épület helyreállítására a kupolával együtt. E sarkalatos hiba ellenére egy ilyen frekventált helyen, mint a Bajcsy-Zsilinszky út végpontja, s az impozáns épületeket felvonultató Alkotmány és Markó utca közelségében a pusztulásra váró palota végre új életre kelhet. Örüljünk annak, hogy ismét élvezhetjük eleganciáját. A saját múltjáról mesélő szólama viszont legyen elgondolkodtató számunkra, hogyan viszonyulhatunk megfontoltabb módon hasonló sorsú épületeink megújításához.

Helyszín: Budapest, V. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

Projekt: Eiffel Palace Office Building

Tervező: Gelesz és Lenzsér Kft.

Építés ideje: 2012–2014

Generáltervezés és kivitelezés: DVM Group