A váci Hübschl-villa

A Hübschl-villa 1910 és 1911 között épült az akkori váci főépítész, Hübschl Kálmán (1877-1946) tervei alapján, irodája és családja számára. Tervezője budapesti tanulmányai után Vácott telepedett le, ahol városi főmérnökként főleg helyi tervezési és városfejlesztési munkákkal foglalkozott. Kiemelkedő jelentőségűek az 1910 körül tervezett vasbeton szerkezetű épületeinek „ornamentálására” tett kísérletei.[1] A városban 2009-ben elhelyezett emléktábla „a vasbeton-építészet hazai úttörőjének” nevezi őt.

A villa a saját korában még középületek esetében is szokatlannak és újdonságnak számító vasbeton technológiával épült. A tervező ezt kívánta összehangolni az egyedi díszítéssel, amit a külső homlokzaton alkalmazott: kerámiadíszek formájában. Az épületet ezen kívül a fő tömegéből kiemelkedő torony teszi különlegessé. Ez nem más volt, mint a ház saját víztározója, – ahogy Gergely Sándortól, Hübschl ma is ott lakó unokájától megtudtam – mivel a városnak nem volt még vízvezetéke akkor.[2]
Az épület tömegalakítását tekintve egy szabálytalan négyszög alaprajzú, lapos tetős hasáb. Félköríves loggia díszíti, fő tömegéből pedig egy hasáb alakú torony és az ezzel azonos magasságú kémény magasodik ki.

A délnyugati homlokzat három tengelyre tagolható. Ezt az emeleti szintek egymás alatti ablakai, valamint a jobb oldalon elhelyezkedő bejárat és a felette levő teraszos kiképzésű helyiség jelöli ki. A terven a teljes ablakközöket kitöltő vertikális, sávos minták jelennek meg. A megvalósult változaton viszont az alsó szint felett egy, a falsíkból enyhén kiemelkedő osztópárkány húzódik végig, mely piros szíveket foglal magába. Visszafogott díszítés jelenik meg az ablakok melletti sávokon. Ez a falsík vájatolásába foglalt négyzetes kerámialapocskákban nyilvánul meg. A zárópárkány módosított fogsorra emlékeztet. Az egész homlokzatot a kiugró, alul festett motívumokkal díszített eresz zárja le. A tető szélére a tervek szerint díszes korlát került volna, mely az archív felvételek tanúsága szerint sokkal egyszerűbb változatban valósult meg. Jelenleg már az sincs ott. Jelentős különbség továbbá a torony lezárása, mely a terven egy kiugratott díszes korláttal és gúlatetős lezárással jelent meg. Végül mai alakjában készült el, szívsoros párkánnyal, kiugratás nélkül, bástyaszerű kiképzéssel.

A hátsó homlokzat díszítősávjai a főhomlokzathoz hasonlóan futnak végig, csak itt az alsó szint lábazati magasságban, az ajtó felénél húzódik. A homlokzatba belefut a később odaépült kiszolgáló épület és a szomszédos uszoda tűzfala. A villa északnyugati irányba néző tűzfala kővel van burkolva, felül a tető síkja fölé emelkedik és lépcsőzetes kialakítású.
Az Ady Endre sétány felőli bejárati résznél sok eredeti elem megőrződött: az ajtó, a vasrács, a postaláda és a csengő. Belépve pedig ugyanaz a lépcső indul jobbra, és az ajtókat sem cserélték ki. Az előszobából nyíló tágas, világos szobából további helyiségeket lehet megközelíteni, ahol az élszedéssel kialakított gerendák láthatóan húzódnak a mennyezeten.

Ma az épület három tulajdonos között van megosztva. Nyilván a felosztás kapcsán történtek átalakítások, megpróbálták elkülöníteni egymástól a házrészeket. Jelenleg helyi védelem alatt áll, s a törvényi szabályozás nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását vagy bővítését, csupán jellege nem változhat.

A villáról elsősorban a Pest Megyei Levéltárban őrzött terv- és iratanyag nyomán, valamint a ma is ott élő leszármazottaktól tájékozódhatunk. A szakirodalom nem foglalkozik különösebben a Hübschl-villával, habár vasbeton szerkezete kiemelkedő fontosságú. E technika a 20. század elején még épp csak kifejlődőben volt, az építész saját házán próbálta ki az új anyagot. Fontos, hogy önálló gépészeti berendezéssel, központi fűtéssel rendelkezett, valamint a vízellátás és a csatornázás is megoldott volt, mikor még városi vízmű és csatorna nem is létezett.[3] Emellett ki kell emelni a lapos tető alkalmazását is, ami szintén a korban és a hagyományos formájú váci épületek között ritkaságszámba ment. Homlokzati díszítése szintén valamiféle formai kísérletnek fogható fel. Egyértelműen tükrözi Hübschl díszítőkedvét a tervek feliratának kialakítása is. A szecessziós stílusú betűkkel írt szavak köré kis ornamentumokat illesztett. A házon ezért szinte semennyire nem lehet meghatározható stíluselemeket, historikus formákat, tagozatokat felismerni.

A villa „Hübschl-stílusú”. Saját ízlésének, maga és családja igényeinek megfelelően alakította ki. Megmutatkozik valami kitűnni vágyás rajta, hiszen teljes mértékben eltér az utcán egykor mellette sorakozó hagyományos homlokzatú házaktól. Célját mindenképp eléri azáltal, hogy tömegalakításával, fantáziadús díszítőmotívumaival sokkal izgalmasabb környezeténél. Az ember nem képes elsétálni mellette anélkül, hogy fel ne figyelne rá, meg ne szemlélné közelebbről. Vác nagyrészt a 18. században kiépült városszövetében tulajdonképpen kuriózumnak számít ez a századfordulós villaépület. A Hübschl-villa egy országos szinten viszonylag ismeretlen építész kevéssé ismert, ám kiváló, szerkezetében ritka, kialakításában és díszítésében egyedi alkotása.

Hübschl-villa
Helyszín: Vác, Ady Endre sétány 17.
Tervező: Hübschl Kálmán
Építés éve: 1910-1911